Oldalak

2018. október 4., csütörtök

Könyvajánló őszi életképekhez párosítva | 2018

Számomra az egyik legkedvesebb évszak az ősz, így nem is kérdés, hogy ebben a három hónapban rengeteg olyan könyvet olvasok, filmet nézek, zenét hallgatok és blogbejegyzést írok, amelyek szervesen kapcsolódnak ehhez az időszakhoz. Minden évben megjelenik a blogon egy könyvajánló is, általában Halloween-hez kapcsolódva, ami szép és jó, de valljuk be, harmadszorra kicsit már unalmas lenne... Idén „kreatívabbra” vettem a figurát: felsorolok kifejezetten ősszel előforduló szituációkat, (amelyeket biztos, hogy mindenki szívesen átél), és hozzájuk párosítok egy-egy, ezekhez az életképekhez passzoló (sőt, kifejezetten azokra az időkre ajánlott) könyvet. ↓↓

2018. szeptember 30., vasárnap

Ilyen az élet egy világpolgár szemén keresztül § Holch gábor: Ez a város egy távoli bolygó

Minden ​utazás egyben időutazás is. A világjáró táthatja a száját a jövő üvegtornyai között vagy fintoroghat az elmaradottság sikátoraiban, végül azonban az olcsó sci-fik hőseihez hasonlóan saját magával kell szembenéznie: Honnan jövök? Hová megyek? Ki vagyok? Mit keresek? Ezek a kérdések zakatoltak az immár húsz éve külföldön élő diplomata-tanácsadó szerző fejében egy fülledt péntek délután, a sanghaji kommunikációs tanácsadó cég irodájában, ahol részállású coachként dolgozott. „A főnökök és befektetők eltűntek, a projektek megszakadtak, az ügyfelek pedig a pénzüket követelik", mondta sokadik cigarettájára gyújtva Wang, az értékesítési igazgató. „Arra gondoltam, hogy mi ketten átvehetnénk a céget." Holch Gábor önéletrajzi vallomása távoli városok hétköznapjaiba, ünnepeibe és konfliktusaiba enged bepillantást. Kalandozó Ázsia-kutatók, egykori kínai vörösgárdisták, ötcsillagos hajszában élő üzletemberek, hindu vallásos ünnepre és hongkongi utcai tüntetésre készülődő városlakók testközeli történetein keresztül érezteti az egyszerre mindenhová és sehová sem tartozás különös súlytalanságát. Azt, hogy mit jelent magyar világpolgárként hazánkra az ázsiai metropoliszok fényévnyi távolából visszatekinteni. Talán annak is segít ezt megérteni, akinek nincs kedve két bőrönddel nekivágni a nagyvilágnak. ↓↓

2018. szeptember 24., hétfő

A kedvenc történelmi, múltban játszódó könyveim | 2018

A kedvenc olvasmányaim mindig is azok voltak, amelyek egy letűnt korba kalauzolnak el a történeteiken keresztül. Rengeteget tanulhatunk a történelemről, ha ilyen könyveket veszünk kézbe, ráadásul az a legjobb bennük, hogy egyáltalán nem érezzük őket unalmasnak, mint egy tankönyvben lévő leckét. Sőt, szerintem az izgalmat csak még jobban tudja fokozni az, ha a cselekményt nem a megszokott mindennapok környezetébe helyezzük, hanem a múlt évek, évszázadok, évezredek egyik időszakába.
Egy esős, őszi napon nincs is jobb választás egy ilyen műfajú könyvnél! Ebben a bejegyzésben a kedvenc történelmi regényeimet gyűjtöttem össze, a legkorábban játszódó cselekménytől egészen a jelen környékéig. ↓↓

2018. szeptember 16., vasárnap

Mary Ann Schaffer és Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság értékelése + Filmadaptáció kritikája

1946 ​januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. ↓↓
h3.post-title, .comments h4 { text-align:center; text-transform:normal; })