Személyes visszatekintés a 2021-es évre | 5 dolog, amire büszke vagyok & célkitűzéseim a következő évre
ünnep január 01, 2022
Ugyanakkor szép emlékeket is gyűjtöttem, amelyek támaszt nyújtottak a nehéz időszakokban. Nehéz ezekre emlékezni, mikor nagy a baj körülöttünk, de fontos, hogy pozitív élményeinkbe is tudjunk kapaszkodni, és a gyönyörű emlékek ne halványuljanak el, ne veszítsenek erejükből a rosszak mellett.
Miről is fog szólni ez a bejegyzés? Már nagyon régen írtam éves visszatekintést, így idén szeretném újra feléleszteni ezt a hagyományt. Szeretnék veletek megosztani pár elért sikert, amikre igazán büszke vagyok, és néhány célkitűzést a 2022-es évre. Ezek között találhattok személyesebb pontokat is, de van, ami kifejezetten a Varázstinta útjához kapcsolódik. Lássuk is ezeket!
✳✳✳
1. Elkezdtem intenzíven tanulni a harmadik idegen nyelvemet, a norvégot.
Az egyik nagy tanulsága az volt az évnek, hogy sosem szabad halogatni. A vágyaitokon minél előbb kezdjetek el dolgozni, és a Titeket körülvevő emberi kapcsolataitokat is ápoljátok. Az élet roppant törékeny, így minden pillanatot meg kell becsülni, amit egymással tölthetünk, és minden egyes lehetőséget meg kell ragadni, amelyek a céljaink teljesítését segíthetik.
Már több mint két éve tervezem, hogy elkezdem a norvég nyelvet tanulni, de ezt mindig magam által felállított feltételekhez kötöttem. Majd ha nyár lesz, majd ha leteszem angolból is a felsőfokú nyelvvizsgát, majd ha végzek az egyetemen... A kifogások sora végtelen volt, de idén sikerült végre ezt a kört megtörnöm, és már nyár óta intenzíven tanulom a nyelvet, és ismerkedem a kultúrával is. Szerencsére heti egy tanórát sikerült tökéletesen beilleszteni a sűrű hétköznapok teendői közé, és bár nem haladok fénysebességgel, már tapasztalom magamon a változást és fejlődést is.
2. Elkészültem bőven idő előtt az alapszakos szakdolgozatommal.
A pszichológia alapszakon már egy évvel a leadás előtt el kell kezdenünk a portfóliónk kidolgozását (legalábbis a Pázmányon). Egy egész portfólió négy komplett részt / kutatást foglal magába (általános-, szociál-, személyiség- és fejlődéspszichológia), amelyeknek megírása nem kis munka (ezekből egy területet kell kiválasztani, amihez saját kutatást és statisztikai elemzést kell levezényelni). Én a fejlődéspszichológia területét választottam nagy kutatásnak, és az olvasás, illetve a pszichológiai reziliencia (lelki ellenálló képesség) kapcsolatát vizsgáltam. Nagyon jól sikerült az egész portfólió: nemcsak abból a szempontból, hogy félévvel a leadás előtt sikerült befejeznem, hanem abból is, hogy mindegyik részre jeles érdemjegyet kaptam.
Bár a perfekcionizmusom néha elbizonytalanít, hiszen egy-két dolgot ma már máshogy szerveznék a kutatásomban / másról írnék az elméleti bevezetőben, mégis büszke vagyok magamra, mert az akkori képességeimhez és tudásomhoz mérten a legjobbat sikerült kihoznom önmagamból.
3. Megújult a blog felülete, a könyves irányt a pszichológia egészíti ki.
Nagyon örülök, hogy nyáron belevágtam az új irányba, hiszen az elmúlt hónapok során rengeteg örömet szerzett nekem az, hogy a friss érdeklődési területem is helyet kapott a régóta tartó hobbimban, a blogírásban. Úgy vettem észre, hogy Ti is szeretitek a bejegyzéseket, hiszen rengeteg interakció alakult ki a különböző felületeken, amelyeken megosztottam az írásaimat, főleg a moly.hu oldalon. És természetesen én is élvezem, hogy az ismertetők gyártásával sok új dolgot tanulok, és még jobb, hogy olyan kérdéseket tesztek fel, amelyek igazán elgondolkodtatóak. Hasonló tartalmak fognak következni a 2022-es évben, már gyűjtöm is az inspirációkat!
4. Év végén tagja lettem a Jog és Pszichológia csapatának, közös együttműködést indítottunk el.
Már régóta figyelemmel követem a Jog és Pszichológia különböző eseményeit, előadásait és természetesen a közösségi oldalakon megjelenő tartalmakat. Nagyon szimpatikus és izgalmas számomra a munkájuk, így izgatottan várom a további közös együttműködéseket. Az általuk szervezett Pszicho könyvklubba készítek rövid könyvajánlókat, kifejezetten pszichológiai témájú kötetekről. Ezek elolvashatóak egyébként a blogom instagram oldalán is, de mindenképp érdemes nektek is csatlakozni a könyves csoportba, ha kíváncsiak vagytok a többi, ott megjelenő ajánlóra! Az első értékelésemet egyébként már láthatjátok a csoportban, hiszen Viktor Frankl: Válaszd az életet! című kötetéről írtam még két ünnep között.
5. Elértük a blog instagram oldalán az 500 követőszámot.
Ezt természetesen nektek köszönhetem, nagyon hálás vagyok, hogy bizalmat szavaztatok a munkámnak és a jövő bejegyzéseinek is! Nem tudom, hogy miért akkor kezdenek el hirtelen sokan követni, amikor éppen egy inaktívabb fázisban vagyok (valaki esetleg tudja erre a furcsa, mások által is tapasztalt jelenségre a választ?), de nagy szeretettel köszöntöm az új követőket a régi olvasók mellett! Hálás vagyok, hogy velem tartotok!
Mi a helyzet a 2022-es évvel?
Nagyon szeretném, ha ez ténylegesen a lelki és fizikai gyógyulás, megerősödés éve lenne. Ebben persze nem csak nekem, de az apró, viszont annál összetartóbb családomnak is szerepe van, igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.
Továbbra is tervben van a norvég nyelv tanulása. Bár a nyelvvizsga még egy sokkal távolibb cél, jó lenne jövő év végére olyan szinten beszélni, hogy biztos legyek önmagamban, abban, amit mondok, és folyékonyan menjen a társalgás. Az angol tudásomat is fejleszteni kívánom, szeretném úgy elkezdeni a mesterszakot, hogy az angol nyelvet is magabiztosan használom, jobban értem a szakirodalmi szövegeket.
Igyekszem megtalálni a következő életszakaszom ösvényét is. Tavasszal befejezem az alapszakot, és bár már vannak terveim a tanulmányaim folytatására nézve, azokat még meg kell valósítanom, és át kell gondolnom, hogy az a nekem való út-e.
A futásban, az egyik legkedvesebb mozgási formámban is szeretnék fejlődni, illetve újra felvenni a ritmust. Ebben az évben sajnos több alkalmat hagytam ki, mint amire számítottam, többször betegedtem meg az év során (ráadásul decemberre sikerült egy kis koronavírust is elkapnom, így a tényleges felgyógyulás most hosszabb ideig tart). De persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy a kihagyásokban nem volt szerepe néha a lustaságnak, vagy a forró nyári napoknak... Már belátom, és értékelem is, milyen nagy ajándék, ha valaki korlátok nélkül képes mozogni; igyekszem eszerint kezdeni majd minden futást, és ezzel a gondolattal indítani a következő évet.
Persze nem én lennék, ha a felfedezéseket nem írnám fel a listámra. Van már egy-két utazós ötletünk nyárra, de évközben is tervezünk városnézéseket, kirándulásokat beiktatni. Jó lenne legalább hetente, kéthetente valami izgalmas programot szervezni, mert a tanévben sokszor az íróasztalomhoz köt a rengeteg tanulnivaló (ahonnan nem olyan nehéz elszakadnom). Már tudom, hogy ezek a pillanatok számítanak az életben, nem a tökéletes jegyek, értékelések hajszolása...
Bár több fantasztikus élményben volt részem az idei évben, a bejegyzés szempontjából itt a végszó. Hálásan köszönöm, hogy pozitívan és lelkesen fogadtátok az arculatváltást és az új bejegyzéseket! Találkozunk következő esztendőben, igyekszem minél több érdekes, pszichológiás tartalmat készíteni!
Egészségben, megerősödésben és természetesen olvasásban gazdag újévet kívánok minden kedves Olvasómnak! Viszlát, 2021! Üdvözöllek, 2022!
Csenge
.png)
