
Amikor Lawrence Anthony dél-afrikai természetvédőt arra kérték, fogadjon be egy „rakoncátlanul” vad elefántcsordát a zuluföldi vadrezervátumába, a józan ész azt súgta neki, hogy ne tegye. Ám az állatok számára Anthony jelentette az utolsó esélyt: ha ő nem nyújt nekik menedéket, kilövik őket.
Anthony befogadta a csordát, és az évek múlásával maga is az elefántcsalád része lett. Miközben azért küzdött, hogy megnyerje az állatok bizalmát, rájött arra, mennyi mindent tanult tőlük életről, hűségről, szabadságról.
Az Elefántsuttogó szívet melengető, izgalmas, mulatságos és felemelő krónikája mindannak, amit Anthony e hatalmas testű, ám mélyen érző teremtmények mellett átélt és megtanult. A felejthetetlen emberi és állati portrékat felvonultató egzotikus történet kötelező olvasmány minden állatbarát és kalandvágyó olvasó számára.
![]() |
| Lawrence Anthony a feleségével |
Életem egyik legjobb döntése az volt, hogy elolvastam ezt a könyvet. Nem, egyáltalán nem túlzok. Lawrence Anthony egy csodás író, aki kitűnően és gyönyörűen írta le a vele megtörtént eseteket. Bebizonyította, hogy az állatok is annyira értelmesek és ragaszkodók, mint az emberek (sőt, talán sokkal jóságosabbak is), csak mi ezt nem vesszük észre, vagy csak nem tudjuk értelmezni az általuk kiadott jeleket. Ebből a könyvből nagyon sok mindent meg lehetett tanulni. Bátran merem állítani, hogy ezután az olvasás után sokkal jobban megértem majd az állatok viselkedését.




.png)