Oldalak

2017. április 5., szerda

5 klasszikus könyv, amelyek a várólistámon szerepelnek | 2017


A 2016-os év egyik újévi fogadalma az volt, hogy minél több klasszikus könyvet szeretnék kézbe venni. Ezt sajnos anno nem sikerült teljesítenem, idén viszont valahogy lemaradt a fogadalmaim listájáról... Ezt ezzel a bejegyzéssel mindenképp orvosolni szeretném. Öt olyan könyvet gyűjtöttem össze, amelyek már régóta várakoznak a polcomon, és 2017-ben sorra szeretném keríteni őket. Meglepően sok ilyen regényt találtam, mondjuk az utóbbi időszakban a könyvbeszerzéseim felét ilyen típusú könyvek alkotják. Egy picit viszont csalni fogok, mivel olyan olvasmányok is felkerültek a listára, amelyek még nincsenek a birtokomban, viszont a közeljövőben biztosan sort kerítek a megvásárlásukra.↓↓

1. Charlotte Bronte: Jane Eyre
Talán a legelső klasszikus történet, amellyel megismerkedtem az a Jane Eyre volt. Egészen kicsiként láttam először az 1996-os feldolgozást, azonnal beleszerettem a karakterekbe, és természetesen magába a cselekménybe is. Azóta belekezdtem a legújabb adaptációba is, viszont abban szerintem nem sikerült a legjobban feldolgozni Jane életét. Szegény könyvem, már bő négy-öt éve ott porosodik a polcomon, várva, hogy valaki elolvassa. Nagyon szeretném még tavasszal sorra keríteni, remélem, hogy lesz rá elég szabadidőm. Egyébként már maga a kiadás is nagyon különleges számomra, hiszen Anyukám adta nekem még a saját példányát, amelyet Ő is olvasott annyi idősen, mint én.
2. Jane Austen: Értelem és érzelem
Jane Austen az egyik kedvenc írónőm, eddig három regényével volt szerencsém megismerkedni. Az Értelem és érzelmet a tavalyi Könyvhéten szereztem be. A történetet ennél a regénynél is először filmadaptáción ismertem meg (a BBC-s sorozat - amelyet már Anyukámmal minimum hatszor-hétszer végignéztünk; illetve az 1995-ös Emma Thompson szereplésével készült feldolgozás). Valamiért ezt sem sikerült tavaly elolvasnom, amit nagyon bánok, idén biztosan felkerül majd az olvasmánylistámra. Az írónőben egyébként csak egyszer csalódtam, a Meggyőző érvek regényét szerintem jobban is meg lehetett volna írni. Bár úgy tudom, hogy a legtöbb olvasónak sem tetszett annyira az a történet, mindenesetre én nagy reményekkel állok neki az Értelem és érzelemnek.
3. Elizabeth Gaskell: Észak és Dél
A Jane Eyre után ez volt a következő nagy szerelmem. Szintén a BBC-s filmet kerítettük sorra, ami szerintem lenyűgözően dolgozza fel az akkori politikai helyzetet az északiak és déliek között. A könyvet egyébként a mostani moly.hu-s karácsonyi ajándékozásra kaptam, innen is köszönöm az angyalkámnak, hogy ilyen szép olvasmánnyal lepett meg! Hogy miért nem kezdtem még neki? Ez főleg a regény terjedelme és az időhiány miatt van... Tanulós időszakban nem szívesen kezdek el nagyon hosszú olvasmányokat, mert azokat előbb-utóbb mindig félreteszem. Úgyhogy remélem nyáron lesz hozzá hangulatom, mert igazán kíváncsi vagyok, hogy az a csoda, amely a képernyőn megvalósult, a könyv nyomába ér-e.
4. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
Ezzel a történettel már régóta szemezek, nagyon sok jó visszajelzést hallottam róla. A könyvet főleg azért szeretném sorra keríteni, mert az 1920'as éveket mindig is megigézőnek tartottam. Ráadásul a sztori sem tűnik unalmasnak, hiszen Gatsby mindent megtesz a szerelme visszaszerzéséért. Persze felvetődik a kérdés, hogy vajon a lány érzései mennyire lehetnek komolyak, ha egy gazdagabb férfi miatt hagyja el?
A Leonardo di Caprio-s féle filmfeldolgozásra kíváncsi vagyok, szerintem a színésznek a karaktere már a regény fülszövege alapján is erre a szerepre való. Gondolom képernyőn csak még jobban kirajzolódik a 20'as évek hangulata, alig várom, hogy mindkettőt sorra keríthessem.
5. Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Különleges számomra ez a könyv, mivel még nagyon-nagyon régen a nagypapámmal együtt néztük a TV-ben, aki sajnos azóta már nincsen velünk. Sok minden nem maradt meg a történetből, de arra emlékszem, hogy igen tanulságos volt. Érdekes lehet visszatekinteni abba az életbe, amikor a feketéket nyilvánosan is megvetették, kiközösítették a társadalomból. Főleg azért lehet hiteles a cselekmény, mivel az írónő, Harper Lee, a saját életének mozaikdarabkáit építette bele a könyvbe. Egy nyolc éves kislány szemszögéből láthatjuk a történéseket, ami azért valljuk be, nem kicsit megdöbbentő, hiszen ezt a témát általában nem hallottuk még gyermek szájából. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan olvashattok majd erről a regényről bővebben a blogon.

2 megjegyzés:

  1. De jó látni, hogy szeretnéd tovább bővíteni az ismereteidet az Austen regényekkel kapcsolatban :)
    Én anno akkor álltam neki a Gaskell életműnek, mikor kifogytam az Austenokból, de nem is tudtam, hogy van az Észak és Délnek filmváltozata.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy érzem, hogy Jane Austen végigköveti majd az életemet, remélem, hogy nem fogok hamar kifogyni a könyveiből!
      Ha még nem láttad a BBC sorozatot, akkor mindenképp kerítsd sorra, tipikusan olyan film, amelyet egymás után többször is újra tudsz nézni anélkül, hogy megunnád a feldolgozást. ((:

      Törlés

h3.post-title, .comments h4 { text-align:center; text-transform:normal; })