Oldalak

2019. február 11., hétfő

Klasszikus várólistám | Ezeket az időtálló olvasmányokat szeretném 2019-ben sorra keríteni

Ez az idei év sokféle szempontból fontos számomra, többek között azért, mert most fogok érettségizni, majd pedig egyetemre menni. Egy olyan szakot néztem ki, amelyhez nem kevés pontszám szükséges, éppen ezért magyarból emelt szinten fogok vizsgázni. Sokan nem gondolnák, de ez az egyik legnehezebb emelt tantárgy, hiszen nagyon széleskörű tudás és műveltség szükséges ahhoz, hogy jól meg lehessen írni. Így nemcsak tanulnivalók terén szeretném a maximumot nyújtani, hanem igyekszem az olvasmányaimat is úgy megválogatni, hogy azokat valahogyan beleszőhessem majd az elemzésekbe, vagy a szóbeli felelésembe. De azt gondolom, igazán nem szükséges ahhoz indokokat keresni, hogy miért érdemes sorra keríteni klasszikus olvasmányokat, velük sosem lőhet félre az olvasó. Ahogy a cím is elárulja, ebben a posztban az elkövetkezendő hónapok olvasásra váró köteteit gyűjtöttem össze. ↓↓

1. Aldous Huxley: Szép új világ
Már  évek óta meg szeretnék ismerkedni ezzel a kötettel, hiszen egy disztópiáról beszélhetünk, ami meg van fűszerezve egy kis társadalomkritikával is. Az 1984 elolvasása után kíváncsiságom csak fokozódott, az egyik könyvtári látogatásom során biztosan ki fogom kölcsönözni.
2. Vladimir Nabokov: Lolita
Észrevettétek, hogy a legtöbb híres regényt a maga idejében botrány vett körül? Ez a Lolitával sem történt másképp, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen a téma ma is elítélendőnek, tabunak számít.
3. Charlotte Bronte: Jane Eyre
Szegény Jane Eyre, már legalább négy-öt éve várakozik a polcomon, de még mindig nem sikerült elolvasnom... Pedig ez volt az első kosztümös film és történet, amivel megismerkedtem, a filmadaptáció is fantasztikus volt, így igazán nem tudok sok indokot felhozni tovább a halogatásra.
4. Ray Bradbury: Fahrenheit 451
A Szép új világhoz hasonló indok miatt szeretnék megismerkedni ezzel a kötettel. Ráadásul az író egy olyan jövőbeli képet fest le, amely igen közel áll a könyvek fontosságához. Örülök, hogy rajta van az idei év emelt magyar tétellistáján, már alig várom, hogy sorra kerítsem a filmet is (de természetesen csak a regény után).
5. Szabó Magda: Alvók futása
Igazából bármelyik könyvet említhettem volna az írónőtől, de nagyon felkeltette az érdeklődésemet az Alvók futása. Több és rövidebb történeteket tartalmaz, kíváncsi vagyok, Szabó Magda hogyan bont ki egy cselekményszálat, ha nem „nagyban gondolkodik”.
6. Lewis Caroll: Alice Tükörországban
A két film a kedvencemmé vált, a könyv viszont nem nagyon nyerte el a tetszésemet... Több éve olvastam, úgyhogy lehet, már a sorok rejtett tartalmát keresném, de az az igazság, hogy nem véletlenül  mondják ezt egy teljesen őrült zagyvaságnak. Nagyon nehéz komolyan venni a történetet, kíváncsi vagyok mi a helyzet a második résszel, bár van egy olyan sejtésem, hogy az elsőhöz hasonló tapasztalatom lesz.
7. Henrik Ibsen: Nóra
Ibsen-től A vadkacsa a tananyag részéhez tartozott. Nem volt olyan izgalmas, mint egy skandináv krimi, vagy olyan feszített tempójú, mint egy thriller, de a maga nemében igen érdekes kötelező olvasmány volt. A Nóráról egyszer azt hallottam, hogy ez számít a legelső feminista drámának. Kíváncsi vagyok, hogyan jelenik meg az elnyomott feleség karaktere, és arra is, hogyan veszi kézbe Nóra a saját sorsát.
8. Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Végül pedig utolsónak hagytam azt a kötetet, amelyet már régóta el kellett volna olvasnom... A könyvmoly barátnőm lelkesen és lankadatlanul ajánlgatja nekem, és több ismerősöm is mondta már, hogy legalább egyszer az életben sorra kell kerítenem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

h3.post-title, .comments h4 { text-align:center; text-transform:normal; })