L. M. Montgomery § Az arany út ( A mesélő lány 2. )
szeptember 19, 2015
Lucy Maud Montgomery, a méltán népszerű Anne sorozat szerzője, fiatal olvasóik ezreit bűvöli el varázslatos történeteivel. Az arany út, amely A mesélő Lány folytatása, a Prince Edward-szigeti gyerekek, Bev, Felix, Dan, Felicity, Cecily, Sara Ray, Peter és a Mesélő Lány, életének kisebb-nagyobb eseményei elevenednek meg. Ám történeteiket ezúttal a gyerekek saját, házilagosan írt és szerkesztett újságjukban örökítik meg, ahol mindegyikük a neki leginkább megfelelő rovatban próbálhatja ki újságírói tehetségét. Természetesen a pálmát itt is a Mesélő Lány történetei viszik el a karácsonyi hárfásról, aki zenéjével békét hozott a világnak, a bátor és fortélyos Ursuláról, aki egy pamutgombolyagba rejtett levélkével ad jelzést a szerelmének, valamint a szép és fiatal Unáról, aki az esküvője tervezett napján hal meg. Értesülünk továbbá arról, hogyan tévesztették össze a kormányzó feleségét a süket Eliza nénivel, hogyan tette tönkre Sara Ray és Mesélő Lány előadását és hogyan látogatták meg a boszorkány hírében álló Peg Bowent, akinek jóslatai sorra valóra válnak: hiszen Olivia néni tényleg férjhez megy és Peter apja valóban hazatér. Megtudjuk, hogyan üldözte szerelmével Cecilyt egyik kis osztálytársa, és mi történt, amikor Peg Bowen megjelent a vasárnapi misén. A legszebb és legrészletesebben kidolgozott történet hőse a művelt, érzékeny és visszahúzódó Félszeg Ember, aki, ahogy a népmesékben szokás, végül elnyeri a környék legszebb és leggazdagabb hajadonának, Miss Reade-nek a kezét. Az újság utolsó száma búcsúszám: a Mesélő Lányért eljön édesapja, hogy magával vigye. Nem csupán a szigettől, a családtól, a barátoktól és az unokatestvérektől búcsúzik, hanem a boldog, felhőtlen, meséktől ragyogó aranykortól, a gyerekkortól is.
Aki olvasta az eddigi bejegyzéseimet, vagy csak követ moly.hu-n, annak talán nem is kell említenem, hogy a kedvenc írónőm Lucy Maud Montgomery. Én hiszek abban, hogy a könyvektől jobb emberek lehetünk. Az Ő könyveire igaz ez az állítás. A kötetei elolvasása után a lelkem nyugalomra talál, megnyugszom tőlük. Szerintem a legtöbb olvasóval ez történik... (:
Nagyon kíváncsi voltam erre a sorozatra, hiszen ez alapján írták a Váratlan utazást. Az első részt, a "Mesélő lányt", még tavasszal olvastam el, és már akkor sok érdekes dolgot vettem észre. Ilyen például azt, hogy kicsit más a rokoni kapcsolat a szereplők között. Furcsa volt ezt megszoknom. A házasságok sem teljesen úgy történnek, mint a filmben, de nem szeretnék semmi fontosat elárulni. Az első könyvvel ellentétben, ez a rész az elmúlásról szólt. Még a főszereplők jövőjébe is "betekinthettünk". Csak egy szereplőt sajnáltam nagyon... Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de bennem mindig kialakul valamilyen hiányérzet, ha befejezek egy sorozatot. Több napig a történeten jár az eszem, gondolatban folyton ott lyukadok ki valahogy. Biztos veletek is történt már ilyen. Ilyennek kell lennie egy jó könyvnek/sorozatnak. Nagyon sajnálom, hogy nem adták ki a köteteket újra, így csak könyvtárból tudtam beszerezni a részeket. Pedig szívesen tudtam volna a polcomon őket.
Nem tudnám eldönteni, hogy ki lett a kedvenc szereplőm, mert mindannyian a szívemhez nőttek. Aki idegesített, az Sara Ray volt, a végén már unalmas volt, hogy egyfolytában sírórohamot kap. De még Ő is szerethető volt. Az a jó ezekben a könyvekben, hogy a történetek nem csak szépek, hanem viccesek is. Sokszor nevettem magamban, biztos megbámultak a metrón. Annyira beleéltem magam ebbe a világba, hogy szerintem egy ideig nem fogok L. M. Montgomery könyveivel leállni... ;)
Tudom, hogy ez most elég rövid értékelés lett, de vannak olyan érzések, amiket nem lehet szavakba önteni... Aki szeretné átélni, ezt a csodás élményt, az mindenképpen olvasson valamit az írónőtől, de vigyázat, mert nagy esély van rá, hogy egy könyv után nem tudja abbahagyni a többit (tapasztalatból mondom...). :D
Kedvem támadt megnézni a sorozatot, azt is nagyon ajánlom mindenkinek! (:
A következő bejegyzésem egy könyvajánlás lesz, amiben őszi hangulatú regényeket fogok bemutatni. Olvassátok azt is szeretettel!
-Lonette
1 megjegyzés
Nekem is kedvem támadt megnézni a filmet....talán az ôszi szünetben tea és süti mellett egy "Váratlan utazás-maraton"?!
VálaszTörlés