Álmaim lovagja § On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
május 20, 2016
Mia Anne tizenhat éves, és nem túl lelkesen Pestre költözik apja munkája miatt. Egyik éjjel azonban különös fantasy világgal álmodik, ahol ő egy mágus, és onnan kezdve álmában egy helyes, pimasz lovagot bosszant. Bele lehet zúgni valaki állába? Kósza csavargó kölyökből lett lovag, semmi kedve egy lányba beleszeretni, és feladni a nehezen kiküzdött életét. Ám nyugtalanítja a szemtelen varázslólány, túl sokszor kalandoznak felé a gondolatai. Legszívesebben sose látná őt viszont, de a lány hatalmas veszélyben van, két világ akarja holtan látni. Mitől férfi a férfi, és lovag a lovag? Amon, az apa, világhírű agykutató zseni, ám nincsenek érzelmei, és a gyereknevelést is könyvekből oldja meg. Budapestre rendelik, Közép-Európa legnagyobb titkos laborjába, a négyes metró alá, ahol a katonaság kétségbeesetten próbálja megakadályozni a két világ között lévő mágikus Fal átszakítását. De ki lehet az ellenség? Mi erősebb, a mágia vagy a tudomány?
Azt sajnos nem tudom, hogyan lehet valakinek belezúgni az 'állába', az viszont teljesen világos számomra, hogy Mia Anne mit szeret Kószában. A lovagunk fogadalmat tett a saját világában, hogy az egész életét a gyengék védelmére és oltalmazására szenteli, társas illetve házas életet nem fog élni. Igen ám, de egy dologgal még ő sem számolt:mit keres a varázslók világában a 16 éves pimasz, ámde annál szeretetreméltóbb Mia Anne? Vajon sikerül tökéletesen palástolnia az érzelmeit, és a feladatára koncentrálni?
Első ránézésre nem vártam sokat ettől a könyvtől. Egy tucat történetnek gondoltam, de mélységesen elszégyelltem magam, mivel megint olvasás előtt ítélkeztem. Hivatalosan és végérvényesen is a magyar írók lettek a kedvenceim, sokkal színesebb és tehetségesebb regényeik vannak, mint egy-két felkapott külföldi 'firkásznak'. A legszívesebben lefordíttatnám idegen nyelvekre őket, és eljuttatnám minél több emberhez, ezt a mondatot hozzáfűzve: "Ezekben a történetekben van érték, nem pedig a romantikus, és a töményen rózsaszín regényekben!"
Mi teszi még fantasztikusabbá ezt a történetet? Nem más, mint a környezete. Nagyon jó ötlet volt a 4-es metró alatti titkos laboratórium elhelyezése, egy csöppnyi iróniát véltem felfedezni, ami a metró több évig való kiépítésére utalt. Jó volt olvasni az ismerős helyekről, így sokkal jobban bele tudtam élni magam cselekménybe.
A Mondocon rendezvény megemlítése is pluszpont volt nálam, bár nem nézek semmilyen animét, és nem is ismerem őket, örülök, hogy az írónő beleszőtt egy olyan eseményt is a cselekményszálba, amin sok fiatal szeret résztvenni, még annak ellenére is, hogy emiatt néhány ember különcnek nézi őket. Szerintem ezzel egyrészt támogatta is őket lelkiekben, és másrészt be akarta bizonyítani, hogy ők is normális emberek, csupán más a hobbijuk, mint a többségnek, de ezért egyáltalán nem elítélendőek.
Régen szórakoztam már ennyit egy könyvön, a családom és a velem utazó emberek biztosan furcsán néztek rám, hogy egyszer-kétszer hirtelen felnevetek. On Sai hihetetlen jól formázta meg Mia karakterét, annyira jó 'beszólásai' és mondatai voltak a főszereplőnek, hogy az elképzelhetetlen... Ne egy nagyszájú bulizós tinilányt képzeljetek magatok elé, Ő olyan volt, hogy sosem beszélt feleslegesen, de amikor megszólalt, akkor biztos lehettél benne, hogy ütőset fog mondani. A kitartása is említésre méltó, bátrabb volt, mint a felnőttek a történetben. Egyedül talán Mia apját, Amont nem sikerült igazán megkedvelnem, viszont a végén volt egy nagy fordulat, ami elfelejtetett velem minden ellenszenvet, amit iránta éreztem.
Talán az tette ezt a könyvet felejthetetlenné sokak számára, hogy egy kerek, nem pedig húzott-nyúzott történetet kaptunk. Az írónő szerencsére nem sorozatként írta meg Mia és Kósza kalandjait, néha a kevesebb több. Ez a mondás itt igazán érvényesült, élveztem minden sorát, a hangulata magába szippantott.
A borító: 100%
A cselekmény:100%
A szókincs: 100%
A karakterek: 100%
Összesen: 100%
.png)
0 megjegyzés