Önmegvalósítás mesterfokon § Elizabeth Gilbert: Big Magic
május 11, 2016
Az Ízek, imák, szerelmek írónőjének lelkesedése szinte tapintható és ragályos – történetei és saját tapasztalatain alapuló tanácsai olyanok, mintha a legjobb barátnőnk szólna hozzánk játékos, beszélgető stílusban. A New York Times sikerkönyveinek írónője izgalmas kulisszatitkokat árul el a regényírás folyamatáról, saját félelmeiről és kudarcairól. Legújabb írása nemcsak íróknak vagy művészi hajlammal megáldott olvasóknak szól, hanem mindenkinek, aki inspirációra és bátorításra vágyik, hogy követhesse kíváncsiságát, és végre belevághasson életkortól, nemtől függetlenül abba, amire a lelke mélyén mindig is vágyott.
Valamiért ha az emberek meghallják, hogy önfejlesztő könyvet olvasok, akkor mindig ferde szemmel néznek a könyvre (néha még rám is...). Úgy gondolják, hogy badarságokat hord össze az író, és nincs a tartalomban semmi mondanivaló. Én egyáltalán nem így gondolom, ezt bebizonyította ez a regény is. Egy tehetséges írónő tanácsai mellett az élete apró mozaikdarabkáit is megismerhettük, így teljes képet kaphattunk arról, hogy a siker nem mindig házhoz jön.
Mi történik akkor, ha elapad a kreativitás-forrásunk? Elizabeth Gilbert tanácsa az volt, hogy ne kezdjünk el pánikolni és görcsölni, csupán tegyük azt, ami iránt a legjobban érdeklődünk. A kíváncsiságunk segít visszatéríteni minket a helyes útra, többek között így született meg az írónőnek az egyik híresebb regénye, az Ízek, imák, szerelmek mellett, a Lélek botanikája.
Sok ilyesfajta példát tudnék még felhozni, és idézgetni, de akkor nem tudnám visszaadni a könyvnek a varázsát.
Úgy érzem, hogy sokkal magabiztosabb vagyok most, hogy elolvastam ezt a regényt. Hasznos tanácsokat kaptam az önmegvalósításról, és a kritikusok elkerüléséről.
Sosem voltam az az ember, aki egyfolytában a saját véleményét hangoztatja, és csak magáról beszél. Nem szeretek középpontban lenni, viszont nekem is kell valami olyan dolog, amivel kifejezhetem az érzéseimet, gondolataimat. Egy unalmas nyári napon beugrott a blog írásának az ötlete. Miért is ne írhatnám le a véleményemet a könyvekről? Végre 'papíron' is meglennének értékeléseim.
És mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik becsmérelnek engem, illetve a blogomat? Elfogadom a véleményüket, hiszen szabad országban élünk, de semmiképpen sem fogom abbahagyni miattuk az oldalam írását. Én örömömet lelem benne, és elsősorban a magam fejlesztése és szórakoztatása érdekében dolgozok ennyit a blogomon, az meg pluszpont, ha mást sikerül vele inspirálnom. ((:
Nem szeretnék bővebben belebonyolódni a személyes dolgokba, hiszen nem azért olvassátok ezt a bejegyzést, hogy minél több szaftos dolgot tudjatok meg rólam.
Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik rendületlenül szeretnek alkotni, új dolgokat létrehozni. Ez az 'önfejlesztő-túra' nemcsak írópalántáknak, hanem zenészeknek, táncosoknak, kézművesnek, összefoglalva minden művészléleknek szól. Szerintem többször is bele-belelapozgatok majd, minden nap egy-egy inspiráló idézet a munka előtt nagy erőt ad.
A borító: 100% (nagyon örülök, hogy meghagyták a külföldit, és nem változtattak rajta)
A cselekmény: 100%
A szókincs: 100%
Összesen: 100%
.png)
0 megjegyzés