Oldalak

2016. május 25., szerda

Biblioterápia, avagy gyógyszer helyett könyvek?!

Talán még egy meleg, napsütéses áprilisi napon hallottam erről a témáról először. A rádió háttérzajként ment, miközben ebédeltünk, és azonnal felkaptam a fejem, amikor elhangzott ez a mondat (nem teljesen pontos): "Mi lenne, ha a pszichológus gyógyszerek helyett könyveket írna fel?" Először nem hittem el, hogy ilyen foglalkozás tényleg létezik, viszont ahogy tovább hallgattam az adást, és utána is olvastam, kellemes meglepetéssel találkoztam: ez az állás a valóságban is van, az ilyen orvost Biblioterapeutának hívják.
Na de mi is az a Biblioterápia? Mielőtt még jobban belebonyolódnék a magyarázatba, azt szeretném leszögezni, hogy nem műelemzésről van itt szó. Nem azt beszéli meg a 'segítő' és a 'beteg', hogy milyen szerkezeti egységekre tagolódik a cselekmény, vagy  például milyen toposzok fordulnak elő a történetben. Itt csakis a mondanivalóra és a tanulságokra koncentrálnak, meg a szereplők jellemfejlődésére. Ez segíti a jó útra téríteni a segítségkérőt, illetve így könnyebben megtalálhatjuk a helyes megoldást.

Hogy mi az előnye ennek a 'programnak'? Nem egyénenként ad tanácsot a terapeuta, ez csoportos foglalkozás. Szerintem ez sokkal jobb így, mintha egyedül mennének a pszichológushoz az emberek. Hogy miért is? Ezzel nemcsak azt tanuljuk meg, milyen jó érzés egy közösséghez tartozni, illetve csoportban dolgozni, hanem még azt is, hogyan fogadjuk el mások véleményét. Az nézőpontok rávilágítást adhatnak arra, hogy mindenki más dolgot tart fontosnak az adott olvasmányból, így a különböző szemléletmódokat összerakva kapunk egy teljes képet az élet értékes és megbecsülendő dolgairól.


Magyarországon először 1950-ben létesítettek a kórházakban, illetve más zárt intézményekben könyvtárakat, de egészséges személyeket csak 1960-tól vontak be a terápiára. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban van lehetőség részt venni a biblioterápián, szerintem nagyon jó, hogy Magyarországon is szerveznek ilyen érdekes és hasznos dolgokat, nem pedig csak külföldön. Az információkat a bejegyzés alján fogom összegyűjteni.
Térjünk rá arra a dologra, ami talán a legjobban izgat mindenkit: Hogyan lehetne ilyen állásom, illetve az országunkban erre van egyáltalán kereslet?
Az egyetemi szintű képzés hazánkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Karán kezdődött, később pedig megjelent a Kaposvári Egyetemen, és a Pécsi Tudományegyetem FEEK Könyvtár-, és Információtudományi Intézetén. Az előbbi 2 éves, az utóbbi 1 éves időtartamú.

Utánanéztem külföldi oldalakon ennek a foglalkozásnak, nagyon sokan vesznek részt ilyeneken, és nem egy könyv született már meg magáról, a Biblioterápiáról. Azzal nem vagyok teljesen tisztában, hogy itthon mennyire működik ez a dolog, de szerintem ha ügyesen szerveznénk meg, akkor lenne egy pár érdeklődő.

Összegyűjtöttem pár könyvet, amit én ajánlanék egy csoportos olvasásra:

Lisa Genova: Megmaradt Alice-nak - betegség (Alzheimer kór), az élet megbecsülése (a regényről a véleményemet itt olvashatjátok el)
Jodi Picoult: Tizenkilenc perc - iskolai bántalmazás, gyász feldolgozása (a regényről a véleményemet itt olvashatjátok el)
Karen Walker Thompson: Csodák kora - kamaszkor, megbocsátás, az élet apró dolgainak megbecsülése (a regényről a véleményemet itt olvashatjátok el)

Sok történet van még, amit ajánlanék erre a terápiára, de most csak a legfontosabbakat szerettem volna kiemelni. Összefoglalva, ez egy remek kezdeményezés szerintem, szívesen részt vennék, illetve tartanék egy ilyen órát, kipróbálnám magam a biblioterapeuta szerepében. Nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő! (:

Ahonnan az információkat gyűjtöttem:

2 megjegyzés:

  1. De szívesen elmennék én is Biblioterapeutának. Szerintem egy könyv sokszor sokkal többet segít, mint bármelyik gyögyszer. Hiszen, ha a beteg olyan történetet olvas, ami kapcsolódik a problémájához, könnyebben tud azonosulni a karakterekkel, és talán megoldást is talál a saját gondjaira. Afféle feszültséglevezetőként is használhatóak ezek a regények. Én hasznosnak tartom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teljesen egyetértek veled, a gyógyszer csak a testedet gyógyítja meg, a lelkedet viszont nem. (:
      És minden könyvmoly tudja, hogy borús napokon a legjobb megoldás egy jó regény!

      Törlés

h3.post-title, .comments h4 { text-align:center; text-transform:normal; })