Oldalak

2018. április 1., vasárnap

5 klasszikus könyv, amelyek a várólistámon szerepelnek #2 | 2018

Ahogy a címből is látszik, írtam már egy ilyen bejegyzést a tavalyi évben is. Minden esztendőben elhatározom, hogy nemcsak a modern, kortárs irodalommal, hanem a klasszikus művekkel is meg szeretnék ismerkedni. Ez idén sem volt másképp, úgyhogy ideje volt már 2018-ra is összeválogatnom pár olvasmányt, illetve nagyon örülök, mert az előző posztban felsorolt regények háromnegyedét sikerült sorra kerítenem. Nem is húzom tovább a szót, jöjjenek a várólistás klasszikusok! ↓↓


1. William Golding: Legyek ura
Valószínűleg ezt a regényt fogom a leghamarabb kipipálni, ugyanis jelenleg is olvasom, csak nem magyar, hanem német nyelven. Ezért is haladok vele hihetetlenül lassan, van olyan, hogy elmegy a motivációm, és napokig pihentetem, viszont az is előfordult már (szerencsére nem csak egy alkalommal), hogy teljesen belejöttem, és csak faltam a sorokat. Ahhoz képest, hogy idegen nyelvű kiadás, elég hosszú a könyv, valószínűleg elrágódok vele még egy darabig... De nem bánom, tudom, ha sikerül végre az utolsó oldalakat is elolvasnom, nagyon büszke leszek magamra, ráadásul bevallom őszintén, lelkiismeretfurdalásom lenne, ha félbehagynám (vészesen közeledik az előrehozott német érettségi (májusban lesz), be kell mindent vetnem, hogy jól sikerüljön). Nagyon reménykedem, hogy április elején sikerül majd befejeznem. A történet egyébként egész jó, mindenki azt mondja, készüljek fel, mert brutális lesz (bár már túl vagyok a felén, de még mindig nem történt semmi „vérfagyasztó” jelenet).

✽✽✽

2. Aldous Huxley: Szép új világ
Szeretem az olyan témájú regényeket, amelyek pár évtizeddel ezelőtt íródtak, és a mostani, jelenlegi világunkról próbálnak egy elképzelhető képet alkotni. A fülszövegben azt olvastam, hogy nagyon sok dologra sikerült rátapintania az írónak, például a fogyasztói társadalommal kapcsolatban. Szerintem a következő könyvtári kalandozásomnál mindenképp velem fog jönni, addig is itt egy kis ízelítő a fülszövegből: Huxley ironikus és pesszimista látomása az un. fogyasztói társadalom jövőjéről ma is elgondolkodtató, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt fél évszázad alatt sok tudományos és fiktív elem valósággá vált, ami a harmincas években még tiszta science fiction volt. Az író az elgépiesedett, manipulált és elembertelenedett modern világba csöppent, Shakespeare-t olvasgató Vadember szemével láttatja ezt a korántsem egyértelműen „szép új világot”.
✽✽✽

3. Elizabeth Gaskell: Édesek és mostohák
Az előző listámon rajta volt Elizabeth Gaskell írónőtől az Észak és dél, amely az egyik kedvenc kosztümös történetem. Sajnos a hatalmas terjedelme miatt még mindig nem sikerült sorra kerítenem (nem szeretek tanulós időszakban hosszú regényekbe belekezdeni), valószínűleg nyárra fog tolódni. Viszont az Édesek és mostohák című könyvet mindenképp meg akartam említeni. Készült egy nagyon jó filmadaptáció, amelyet kivétel nélkül minden évben megnézünk Anyukámmal, fantasztikusan sikerült feldolgozniuk a cselekményt. Az írott verzióval is szívesen megismerkednék, már csak azért is, mert ha jól tudom, akkor nem sikerült ezt a művét befejeznie az írónőnek. Beleolvastam a könyvesboltban, és úgy láttam, hogy egy másik író vetette papírra az utolsó fejezeteket. Elvileg egyértelmű a befejezés (ebben mondjuk kételkedek, érdekes alternatív lezárásokat kigondolni), kíváncsi vagyok, különbözik-e a két rész stílusa.

✽✽✽

4. Jane Austen: A klastrom titka
Az egyik nagy vágyam, hogy sikerüljön az írónő összes regényét egyszer elolvasnom. Egész jól haladok vele, már csak 1-2 nagyobb regény, és kisebb olvasmányok vannak hátra. A következő a Klastrom titka lesz, főleg a filmadaptáció miatt szeretném ezt előrevenni a sorban. Kíváncsi vagyok, milyen lesz Felicity Jones alakítása, mostanában nagyon felkapott színésznő lett (Ő játszott többek között az Infernoban, Zsivány Egyesben is). De elsőnek természetesen a könyvet kerítem sorra, aztán a filmet, sokat várok mindkettőtől. Részlet a fülszövegből: A kislánynak csúnyácska Catherine idővel virágzó szépséggé érik, s amikor szomszédjuk Bath városába utazik fürdőkúrára, meginvitálja a kisasszonyt, hogy bevezesse a társasági életbe. Catherine körül nemsokára több udvarló is felbukkan: a hóbortos John Thorpe, a lány új barátnőjének bátyja, valamint a gáláns Mr. Tilney, miközben a kalandvágyó Catherine elindul, hogy felfedje a klastrom titkát… Szövevényes szerelmi bonyodalmak, kíméletlen női intrika és hol vérfagyasztóan félelmetes, hol bájosan ártatlan vidéki kaland ez a regény, Jane Austen legtöbbet olvasott, világszerte népszerű műve.

✽✽✽

5. Friedrich Schiller: Stuart Mária
Bevallom őszintén, akkor hallottam erről a műről, amikor a könyvmoly barátnőm várólistájára rakta. Schillertől szerintem mindenki tud legalább egy alkotást felsorolni, de biztos kevesen vannak, akik tisztában vannak azzal, hogy Stuart Máriáról, a skót királynőről is írt. Engem pedig nagyon érdekel a Tudor-ház, illetve a 16. századbeli uralkodók és uralkodónők. Stuart Mária annak az időszaknak az egyik legnagyobb alakja, nagyon nehéz és küzdelemmel teli élete volt az unokatestvérével, I. Erzsébettel, az angol királynővel. Szóval ezt a kapcsolatot dolgozza fel Schiller drámája, igyekszem majd beszerezni a könyvtárból, remélem, hogy sikerül belőle találnom egy példányt. Egyébként aki szeretne erről a két erős nőről egy jó filmet nézni, annak nagyon tudom ajánlani a Reign-t, ami már egy befejezett sorozat. Én nagyon sokat tanultam belőle, és bár van egy-két nagyon modern momentum, hűen követi a történelmet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

h3.post-title, .comments h4 { text-align:center; text-transform:normal; })