Egy varázslatos nyár § Sarah A. Allen: A csodálatos Waverley-kert
március 26, 2016
Sokan azt mondják, hogy az írónőnek ez a könyve sikerült az egyik legjobban. Ezzel egyetértek, nekem is a Waverley család története nőtt a legközelebb a szívemhez, természetesen a Barackfa titka mellett. Mindkettő történetet körbelengte a titokzatosság, és egy kis amerikai romantika.
Ez a könyv kísértetiesen hasonlított Alice Hoffmann: Átkozott boszorkák c. könyvéhez, amit már az írónő egy másik regényénél is említettem. Egy testvérpár újra találkozik, viszont az egyik lányt, ez esetben Sydney-t, férfi alakjában kísérti a sötét múltja. Nem hiszem, hogy Sarah A. Allen Alice Hoffmann-tól merített volna ötletet, engem mindenesetre nem zavartak a hasonlóságok.
Rájöttem, hogy én nagyon szeretem azokat a történeteket, amikben megjelenik a mágikus realizmus. Tetszik, hogy a cselekmények helyszíne a mi világunk, ugyanakkor feldobja a sztorit egy kis mágia, csoda.
Milyen szívesen megnéznem Claire házát és kertjét! Megszagolgatnám a virágait, és kipróbálnám a különleges és finom ételeit, amiket annyian szeretnek. Viszont a híres és nevezetes almafa gyümölcséből nem mernék enni. A fa almái megmutatják, mi lesz életed legnagyobb eseménye. Ez elsülhet rosszul is, mert mi van akkor, ha a halálodat jeleníti meg? Előfordult már ilyen, a könyvben több példát is olvashattunk erről.
A legjobban a növények varázsereje tetszett a könyvben. Minden egyes virágnak megvolt az emberekre való hatása pl. szerelembe estél, vagy pedig a józan gondolkodást segítették elő.
Gondolom mindenki sejti, hogy ezeknek a típusú regényeknek általában mi lesz a vége: a főszereplők megkapják a boldog befejezést. Ezzel a könyvvel sem volt másképp, kiszámítható volt a cselekmény. Mégsem a történeten, inkább a szófordulatokon és kifejezéseken volt a hangsúly. Az írónő szavai elbűvöltek, és elrepítettek Bascomba, ahol a két testvére él.
Elolvastam, az eddig összes magyarul megjelent könyvét Sarah-nak, és azt kell mondjam, hogy nem csalódtam. Mindegyik regényét élveztem, nem volt olyan, ami untatott volna. A szereplői is a szívemhez nőttek. A közeljövőben egy új könyvét dobja a piacra a Könyvmolyképző, ami nem más, mint a Lost lake - A varázslat tava. Szerintem én mindenképp elő fogom rendelni, remélem még idén a polcomon tudhatom.
A Waverley család története folytatódik egy másik kötetben, ami pár évvel később játszódik. Sajnos, az még nincs magyarul, és ahogy tapasztaltam, nem nagyon szokták egy sorozat többi kötetét lefordítani, vagy csak több évvel később találkozhatok újra az ismerős szereplőkkel és történetükkel. Majd legfeljebb később, angol nyelvvizsgára készülve elolvasom a második részt. Mert biztos vagyok benne, hogy nem végeztem még Claire és Sydney történetével! ((:
A borító: 95% (-5% mert a kép szerintem nem annyira kifejező)
A cselekmény: 100%
A karakterek: 100%
A szókincs: 100%
Összesen: 98.75%
0 megjegyzés