Egy történet, amelyet több embernek kellene megismernie § Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
január 21, 2018
„Az ember azt hiszi, tudni akar valamit, de amikor megtudja, már csak azon jár az esze, miképp törölhetné ki az emlékezetéből. Ezentúl, ha megkérdezik tőlem, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt mondom majd: amnéziás.”
Ritkán találkozni olyan történettel, amelyben a szereplők egytől-egyig különlegesek, és mindannyiuk életét részletesen megismerhetjük, mintha mindenki főszereplő lenne. Ez egy ilyen könyv volt, és ebből is látszott, hogy az írónő (akinek egyébként ez volt a legelső próbálkozása) nagyon megszerette regényvilágát. Szerintem ez az a dolog, amelytől fantasztikussáválhat egy történet, hiszen ha valamit szívvel és lélekkel, teljes erőbedobással megalkotunk, az általában mások tetszését is elnyeri. Visszatérve a karakterekhez, mindannyiukat megszerettem, de legfőképpen Auguste-ot, aki a kiapadhatatlan jóságával életeket tett jobbá, sorsokat változtatott meg.
A hangulat és a cselekmény is nagyon emlékeztetett kedvenc klasszikusomra, a Ne bántátok a feketerigót! című regényre. Időben is körübelül akkor járunk, és itt is szintén a rasszizmus volt középpontban. Be kell vallanom, Harper Lee írónő regényre számomra hatásosabban és ütősebben bemutatta ezt a témát, noha Ő nem rakott könyvébe „durvább” jeleneteket, pont a visszafogottsága miatt ért el nagyobb hatást.
De egyébként nemcsak ez a ma is közkedvelt és felkapott téma kapott reflektorfényt, hanem a hibáink feldolgozása, és a továbblépés egy tiszta lappal induló jövő felé. Nem szeretném elmondani, hogy a föszereplőnknek, Lilynek mi nyomja a lelkét, miért nem tudja a múltját maga mögött hagyni... Biztos vagyok benne, hogy mindenki óriási megdöbbenéssel olvassa majd az okot, erre a csavarra senki sincs felkészülve.
„Negyven éve járt templomba, de egyre csak rosszabb lett. Ebből már Isten is levonhatta volna a tanulságot.”
A méhészet és a méhek voltak a fő mozgatórugói ennek a könyvnek, amelynek személy szerint nagyon örültem. Szerintem ők a legtitokzatosabb élőlények, hiszen már a létezésük is valóságos csoda (tudósok kiszámították, hogy lehetetlen felemelniük apró szárnyukkal a kicsi testüket, mégis repülnek). És még rengeteg érdekes dolgot tudni mesélni róluk, ahogy A méhek titkos élete c. könyv is tette.
Ez egy olyan történet volt, amelyet nem felejt el könnyen az olvasó, és bár nem került be a kedvenceim közé, örülök, hogy több év után végre sorra kerítettem. Aki valamilyen komolyabb hangvételű olvasmányra vágyik, annak ez tökéletes választás, tényleg meleg szívvel tudom ajánlani.
A borító: 67%
A cselekmény: 80%
A karakterek: 100%
A szókincs: 100%
Összesen: 86.75%
.png)
0 megjegyzés