A Visszatekintő bejegyzések mindig is a kedvenceim közé tartoztak, jó volt áttekinteni az elmúlt három hónap eseményeit. Így egy elég részletes képet kaphattam arról, mennyire voltam produktív, és persze átélhettem újra a számomra kedves, bloggal, vagy netán a személyes életemmel kapcsolatos emlékeket. Sajnos ez a rovat legutoljára 2018 őszén jelent meg, aminek nagyon egyszerű oka van: annyira zsúfoltak voltak a hónapjaim, hogy az érettségire való felkészülésen kívül nemhogy az írásra, de a kötelezőkön kívül az olvasásra sem maradt elég időm. Szerencsére minden fontos vizsgát és eredményhirdetést a hátam mögött tudhatok, felvettek az elsőnek beírt szakomra, úgyhogy már boldogan, szabadon és jóval több szabadidővel pötyögöm most e sorokat. A nyárról mindenképp szerettem volna egy összefoglalót készíteni, hiszen rengeteg mindenben volt részem, ezt szeretném most megosztani veletek. ↓↓
Legyen szó érettségiről, szakadó hóesésről, hideg szélviharról, ájulós betegségről, a könyvmolyok egyik legjobban várt eseményét semmi pénzért sem hagynám ki. Ez idén sem történt másképp, bár a tervezgetésre nem sok időm jutott, annál több meglepetés, „nem várt fordulat” történt a fesztiválon.
Mikor megláttam, hogy az idei díszvendég Norvégia lesz, majd kiugrottam a bőrömből! A szívem mostanában egyre jobban húz az északi dolgok és Skandinávia felé, az egyetemi szakok között ezzel kapcsolatos a B-tervem is. Másrészt pont idén nyáron fogunk Anyával látogatást tenni Norvégiába, így a fesztivál tökéletes ráhangolódásnak és inspirálódásnak bizonyult, a bejegyzést tovább olvasva arra is fény derül, hogy miért. ↓↓
Igen vegyesek az érzelmeim ezzel az évvel kapcsolatban. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy jó időszakot tudhatok magam mögött, de nem szeretném az elmúlt 365 napot a „borzalmas kategóriába” beskatulyázni. Inkább úgy mondanám, hogy sajnos több negatív, mint pozitív emlékkel tudom összekapcsolni a 2018-at, de tisztában vagyok azzal, hogy a fantasztikus élmények nem jöhettek volna létre a rosszak nélkül, és nem lennék most azok hatására más, egy erősebb ember. Ebben a bejegyzésben nem a magánéletemre szeretnék reflektálni, csupán a blogom történéseire az idei év szempontjából. Viszont muszáj lesz kiírnom magamból egy-két dolgot, ezeket pedig egy jövőre vonatkozó bakancslistás-terves poszt keretén belül szeretném megtenni, amely január elején lesz olvasható az oldalon. ↓↓
Nem szeretem a bejegyzéseimet egyből negatívan indítani, mert egyrészt az az egész szöveg hangulatára rányomja a bélyegét, másrészt Ti is biztosan szívesebben olvastok olyan írásokat, amelyek vidám kicsengésűek. Éppen ezért rendhagyó, hogy egyből az első sorokban megemlítek egy nem túl örömteljes dolgot: már alig vártam, hogy túl legyek ezen a poszton, és lezárhassam a nyári időszakot... Senki ne aggódjon, nem a nyafogásom lesz a továbbiak középpontjában, majd meglátjátok, hogy sok jó esemény történt velem az elmúlt három hónapban, ezeket semmi kincsért sem felejteném el. De az az igazság, hogy a szuper történések mellett életem eddigi legnehezebb időszakán vagyok túl, amit kár is lenne tagadnom, hiszen biztosan nektek is feltűnt, hogy a blogos felületeim nem élik éppen virágzásukat, a magánéletemről pedig nem is regélek...
Készen állok arra, hogy az ősz kezdetével én is visszanyerjem régi lelkesedésemet, hogy rendezhessem dolgaimat, megismerjem a fájdalmak árán kialakult, erősebb énemet, de ami a legfontosabb: tiszta lappal kezdhessek egy teljesen új életet, és köszöntsem az azzal járó gyönyörű pillanatokat, kihívásokat. ↓↓
A tavaszt leginkább a fantasztikus olvasmányok, tanulós időszakok és izgalmas meglepetések jellemezték. Azt hiszem, mindig ez az év egyik legpörgősebb időszaka, ami idén sem volt másképp, sőt, ezt még tetézte az érettségi időszak. De ne szaladjunk ennyire előre, rengeteg olyan eseményt, dolgot tartok számon, amelyekről mindenképp szót kívánok ejteni ebben a bejegyzésben!
Március hónap egy csodálatos olvasmánnyal indult, ez pedig nem más, mint a Méhek története című regény Maja Lunde, norvég írónő tollából! Eddig is nagyon érdekelt a méhek élete (rengeteg érdekességet hallottam már róluk), ez a könyv pedig rádöbbentett arra, milyen törékeny az életünk, ha nem lennének többet jelen világunkban. Az értékelésemben nagyon részletesen írtam erről a témáról, amelyet itt tudtok elolvasni. Egyébként a Könyvfesztivál szervesen kapcsolódott ehhez a regényhez, de legfőképpen az írónőhöz! ↓↓
A Twister media könyvkiadó legújabb kezdeményezése - Dobozba zárt világ | Unboxing
beszerzések április 29, 2018
A könyvmolyok nagyon boldogok lehetnek, ugyanis jelenleg a könyves dobozok virágzása zajlik Magyarországon. Rengeteg cég jelentkezett ilyen kezdeményezéssel, már legalább öt különböző fajta biztosan elérhető (ha nem több...). Ezekben a csomagokban mindig ott van természetesen egy könyv, mellette pedig olyan apró tárgyak, amelyek kapcsolódnak valahogyan az olvasáshoz, vagy egy olvasmányokban gazdag nap elősegítéséhez (könyvjelzők, kulcstartók, teák, kávék, gyertyák stb.).
A Twister Media kiadó a Könyvfesztiválra tartogatta a jó hírt: ők is elindították a dobozos pályafutásukat! Az esemény előtt pár nappal pedig egy levél várt az a postafiókomban, miszerint készültek nekem egy kis meglepetéssel, amelyet a helyszínen tudok átvenni. Nagyon boldog voltam, mikor megláttam, hogy egy ilyen csomagot adtak nekem, bevallom őszintén, mindig is ki szerettem volna próbálni, milyen érzés egy könyves dobozt felnyitni, és aztán fotózgatni. Ebben a bejegyzésben, pedig a csomag tartalmát fogom bemutatni, természetesen rengeteg fényképekkel illusztrálva. ↓↓
A Könyvfesztivál mindig az év legjobban várt eseményei közé tartozik, semmiképp sem hagynám ki. Ez idén sem történt másképp, és nagyon boldog vagyok, mert a mostani rendezvény kifejezetten izgalmasra és csodálatosra sikeredett! A tavalyi borongós, őszi kabátos, és betegséggel teli fesztivál után jó volt, hogy egy napsütéses, szinte már nyáriasan meleg napra esett április 21.-e.
Szerencsére idén sem kellett egyedül kincsek után kutatnom, és standokat felfedeznem, ugyanis velem tartott két könyvmoly barátnőm, majd pedig Anyukám, aki szintén izgatottan várta ezt a jeles alkalmat, hiszen most először fordult elő, hogy részt vettünk egy külföldi írónővel folytatott beszélgetésen, majd pedig dedikáláson. De ne szaladjunk ennyire a végére, kezdjünk mindent szépen sorjában. ↓↓
A téli időszak sosem tartozott a kedvenceim közé, így gondolhatjátok, milyen boldog vagyok, hogy beléptünk a tavaszba (még akkor is, ha az időjárás nem ezt tükrözi jelenleg). Viszont a 2017-18-as tél sokkal pörgősebb, eseménydúsabb, és boldogabb időszak volt, mint az eddigi években. Nem voltam olyan sokszor „depressziós” a hideg, sötét napok miatt, valahogy jobban sikerült átvészelnem őket. Rengeteg pozitív és negatív dolog egyaránt jellemezte ezt a három hónapot, az biztos, hogy tanulságokból nem volt hiány. Bár nem szokásom túl sok személyes témát feszegetni a blogon, úgy gondolom, hogy most érdemes lenne kivételt tenni, hiszen annyi mindent megosztanék veletek! Lássuk is az elmúlt pár hónap történéseit, könyves élményeit, beszerzéseit, és persze az elmaradhatatlan terveket a jövőre nézve. ↓↓
Nagyon sablonszöveg lenne, ha azt mondanám, hogy a 2017-es év hihetetlen gyorsan eltelt? Számomra még sosem szaladt el 365 nap ilyen sebességgel, még lelkiekben teljesen nyár végén járok. Ez valószínűleg azért alakult így, mert ez volt életem eddigi leggyönyörűbb éve, az élet minden területén. Rengeteg programon, utazáson és sok-sok váratlan kalandban lehetett részem, sikerült minden napban megtalálni az apró (egy-két esetben óriási) örömöket. Könyvek és a blogolás terén is sikeres évet zárhatunk le, ebben a bejegyzésben szeretném ezeket egy csokorba összegyűjteni, hogy nosztalgiázzunk kicsit 2017 történéseiben. ↓↓
Mintha csak tegnap lett volna az utolsó nap a suliban, amikor sportnapot tartottunk, majd pedig pár nappal később az évzáró, amit egy rózsafagyival ünnepeltünk meg... Hihetetlen érzés, hogy már az utolsó sorokat írom az idei nyár utolsó bejegyzéséből. A vártnál sokkal gyorsabban elszaladt ez a három hónap, még fel sem tudtam eszmélni, hogy a jövő tanév már itt toporog a küszöbön. De nem panaszkodom, ugyanis meg kell hagyni, ez volt életem eddigi legszebb nyári szünete. Egy igazi mesébe illő álmom vált valóra, amelyre mindig szívesen fogok visszaemlékezni... De lássunk minden fontos pillanatot, majd beszerzéseket, illetve őszi terveket csak szépen sorjában. ↓↓
Az év egyik legjobban várt eseménye a Könyvhét volt, amelyen szerencsére idén is sikerült részt vennem. Végre már túl vagyok minden számonkérésen, sulis lezáráson, így nyugodt szívvel bolyonghattam a standok között. Csak a szombati napon látogattam ki a Vörösmarty térre, illetve csütörtökön, az első nap is kinéztünk az osztálytársaimmal, de akkor nem szerettem volna nagyon körülnézni, hogy hétvégén érvényesülhessen az újdonság varázsa. A két legjobb barátnőmmel, és az Anyukámmal kutattunk kihagyhatatlan ajánlatok után, - gondolom senki nem döbben meg azon a kijelentésemen, hogy ilyenből akadt bőven.
Reggel 10 órakor találkoztunk a megbeszélt helyen, majd pedig vízzel feltankolva nyakunkba vettük a könyves bódékat. Még előző nap írtam egy listát azokról az olvasmányokról, melyeket mindenképp meg szerettem volna venni, úgyhogy először célirányosan haladtam a kiszemelt regények felé. ↓↓














.png)