Mini könyvértékelések § Lost Lake - Varázslat tava, Értelem és érzelem, Alice Csodaországban
május 07, 2017
Biztos vagyok benne, hogy egy könyves blogger életében legalább egyszer előfordult már olyan, egyszerűen képtelen egy épkézláb bejegyzést írni valamelyik regényről, mert sehogy sem találja a megfelelő szavakat a történetre, vagy csak rövid lenne a bejegyzés, amelyet pár mondattal mégsem lehet publikálni. Erre a legjobb megoldás az, ha összegyűjtünk pár ilyen olvasmányt, majd pedig mini-értékelésüket egy posztban tesszük közzé. Nekem ez az első ilyen próbálkozásom, remélem, hogy tetszeni fognak a választott könyvek, illetve ezek a rövid értékelések is meghozzák majd a kedveteket az alábbi történetek elolvasásához! ↓↓
1. Sarah Addison Allen: Lost Lake - Varázslat tava
Az írónővel még tavaly ismerkedtem meg, azóta pedig elolvastam az összes magyarul megjelent művét. Így gondolhatjátok, nem is volt kérdés, hogy a Könyvfesztiválon lecsapok majd a Varázslat tavára, hiszen hónapok óta izgatottan vártam a megjelenését. Meg kell hogy mondjam, nem csalódtam Sarah A. Allen ebben, az újonnan megjelent regényében sem. Szerintem nyugodt szívvel kijelenthetjük, az írónőnek a védjegyévé vált az, hogy a történeteit egy kis mágikus realizmussal szövi át, ezáltal kiszakít minket a hétköznapok megszokott rutinjából. Tetszett még, hogy a cselekményt egy olyan varázslat helyszínbe helyezte, mint a Lost Lake. Szinte már éreztem a tónak a kissé mocsaras, ám kirándulások alkalmával mindig otthonosnak tűnő illatát, hallottam ahogy a fák susognak a szélben, és a békák egész álló nap csak beszélnek, és beszélnek... A történet a család témáját járta körül, melynek szerintem napjainkban igen nagy jelentősége van, a felgyorsult világunkban álljunk meg egy pillanatra, és adjunk hálát azért, ha vannak szerető szüleink, rokonaink, akikre bármikor számíthatunk. Mert ez nem mindenkinek adatik meg, igen ritka olyan embereket találni, akik büszkén mesélnének szeretteikről, vagy szívesen gondolnának rájuk.
A borítóval nem vagyok teljesen kibékülve, noha a Könyvmolyképző kiadó nagyszerű munkát végzett, azért a háttérben lévő kép nem nagyon tükrözi a könyvben található helyszínt. Ha ránézek, akkor egyből egy szépen karbantartott park jut eszembe, nem pedig az elhagyatott üdülő, ahol a cselekmény is játszódik. A könyv fülszövegét itt tudod elolvasni.
2. Jane Austen: Értelem és érzelem
Jane Austen is egyike a kedvenc íróimnak, így mindig szívesen veszem kézbe a könyveit. Az Értelem és érzelem volt a negyedik regény, amelyet sorra kerítettem Tőle. Több fajta filmfeldolgozást is láttam már, mindegyik nagyon tetszett, mégis, a legjobb szerintem a BBC-s sorozat, amelyet már vagy egy tucatszor néztünk meg Anyukámmal. A képernyőn nagyon izgalmas volt, na de mi a helyzet az eredeti változattal, a könyvvel? Az is nagyon tetszett, de bevallom, nem annyira, mint a film. Valahogy sokkal lassúbbnak, vontatottabbnak éreztem, noha a cselekmény nagyon izgalmas, szerintem Jane Austennak ez a „legelrugaszkodottabb” története. Néha falra másztam Marianne makacsságától, hisztijeitől, és persze a vakságától, már ami a szerelmét illeti. Elinor pedig annyira magába akarta zárni az érzéseit, hogy az már bőven túllépte az egészséges határt. Gondolom az volt az írónőnek a célja, hogy rámutasson, nem kell túl érzelmesnek, vagy szigorúnak lennünk, meg kell találnunk az arany középutat. A történet végére persze minden probléma megoldódik, és a két testvére is megváltozik, természetesen csak a javukra. Szerintem érdemes elolvasni ezt a regényt, ha szereted a történelmi romantikusokat, Angliát, vagy a 19. századot, akkor mindenképp kerítsd majd sorra. A könyv fülszövegét itt tudod elolvasni.
3. Lewis Caroll: Alice Csodaországban
Alice kalandjaival szintén moziban ismerkedtem meg először; nemcsak imádtam a film minden egyes részletét, de még a kedvenceim közé is bekerült. Viszont miután a könyvet is sorra kerítettem, rájöttem, hogy a rendező és a stábtagok nem kicsit változtatták meg a történetet... És sajnos ezzel a döntésükkel teljes egészében egyet kell értenem, még annak ellenére is, hogy teljesen ellenzem azt, ha a regény és adaptációja nagy vonalakban eltér egymástól. Nem volt mit tenni, Lewis Caroll egyértelműen olyan sztorit osztott meg velünk, melynek értelmezésén még máig vitatkoznak az emberek (sőt, tudósok is!). Egyszerűen hihetetlen elképzelni, hogy valakinek a Földön ilyen tehetsége van a cselekményszálak összekuszálásához, illetve az olvasóközönség „megvezetéséhez”. Tulajdonképpen, ha egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor ezt az igen rövid történetet csak az első pár oldalon nevezném „józannak”, a maradék fejezetek pedig teljesen értelmetlenek... Azt hittem, hogy ez a bolondság nem fog zavarni olvasás közben, felkészítettem magam lelkileg a kritikákat böngészve, de sajnos nem így lett. Az az igazság, a végét már nem kicsit untam, elég sokáig tartott, míg elértem a befejezéshez annak ellenére, hogy tényleg egy zsebkönyvről beszélünk. A második résszel egy jó ideig nem is merek próbálkozni, inkább hagyom, hogy elfelejtsem az első rész cselekményét, hátha így tiszta lappal tudom folytatni a sorozatot. A könyv fülszövegét itt tudod elolvasni.
.png)
4 megjegyzés
Végre valaki, akinek szintén nem tetszik a borító. Én még két éve olvastam angolul, és bár annyira nem fogott meg, de azért tetszett és vártam a magyar megjelenést. Már előtte is jeleztem a kiadó felé, mikor kikérték az emberek véleményét, hogy ezt ne, mert ronda és köze sincs a sztorihoz, de hát... :D Ezért se vettem most meg. Inkább elolvasom újra angolul.
VálaszTörlésMost megnyugodtam, hogy nem csak én tartom furcsának... Biztos jó lehetett eredeti nyelven elolvasni, egyszer talán is megpróbálkozom vele, kíváncsi vagyok, hogy angolul ugyanaz a hangulat jön-e át, mint a magyar fordításnál. ((:
TörlésPont azért kezdtem el angolul, mert a fordítás nekem nem tetszett :/ Nagyon átjön, varázslatos, aranyos :) Főleg a The Girl Who Chased the Moon :) az a legjobb.
TörlésMost nagyon megfogtál, mert pont a The Girl Who Chased the Moon az egyik olyan könyv, amelyet már nagyon régóta el szeretnék olvasni, de még mindig az idegennyelvű várólistámon van... Szóval hamarosan biztosan sorra kerítem, köszönöm a bátorítást! :D
Törlés