Methis Arechin § Menthetetlenek
április 06, 2016
Átlagos emberek. Mind különböző amerikai városból jöttek, de egy helyre vezérelte őket a „sors”, ahol rengeteg holttesttel találják magukat szembe. Először csak egy dolog érdekli őket: kijutni onnan. Ám, amikor rájönnek, hogy a hullák nem ok nélkül kerültek oda, ki akarják deríteni az igazságot. Mindeközben furcsa, idegen hang szállja meg elméjüket, mely saját énjükkel, és egymással való háborúhoz is vezet. Vajon lesz-e közülük olyan, aki képes a borzalmak közepette is önmaga maradni? És lesz-e, aki élve kijuthat onnan? Egyáltalán hová kerültek? Ki tudja…
Pár napja kaptam egy nagyon érdekes levelet, egy felhasználótól a moly.hu-n. A levél nem mástól, mint Methis Arechintől jött, aki ezt a könyvet írta. Megkérdezte, hogy lenne kedvem elolvasni, ha jól tudom, akkor a harmadik frissen megjelent regényét. Természetesen igent mondtam, hisz a fülszöveg alapján egy izgalmas történetről van szó, ráadásul nem minden nap kap ilyen megtisztelő felkérést az ember.
Nem vagyok egy lassan olvasó, de azért annyira gyors sem, hogy egy nap alatt végezzek egy könyvvel. Ez a történet viszont olvastatta magát, izgalmak után újabb izgalmak következtek, és elég sok gondolkodni valót adott.
Öt ember egy útvesztőben találja magát, ahonnan nagyon nehéz kijutni. Egyetlen esélyük van csak: össze kell fogniuk, és be kell vetniük minden erejüket, hogy megtudják, ki a titokzatos elrablójuk. De vajon van valaki köztük, aki "beépített ember"? Nekem volt egy tippem, és nagyon büszke vagyok magamra, mivel sikerült eltalálnom a megoldást.
Az első pár oldal után azt gondoltam magamban, hogy ennek az írónőnek hasonlít a stílusa Stephen Kingéhez. Ugyanolyan szép leírásai vannak, és természetesen a sötét gondolatok is megjelennek, amik a horror kihagyhatatlan elemei. Később megnéztem a honlapját (amit itt érhettek el), és mit látnak szemeim? Methis Arechin a horror koronázatlan királyának könyvein nőtt fel, azokat olvasta kiskorában.
A karakterekkel nem volt semmi baj, bár az egyikük nagyon idegesített. Szerencsére Ő megkapta a méltó büntetését. Érdekes volt látni, hogy teljesen különböző emberek ilyen összhangban tudnak lenni egymással. Végszükség esetén akármire képes az ember, még azzal is együtt tudna dolgozni, akit a legjobban utál a világon. Furcsa belegondolni, hogy vajon mit csinálnék, ha velem valami ilyesmi történne, de szerencsére nem egy sci-fi-ben élünk. Bár ki tudja? (;
A történet végén egy csomó mindenre fény derül, nem gondoltam volna, hogy így végződik a könyv. Mivel függővéggel zárult a cselekmény, gondolom még lesz egy-két folytatása a regénynek. Remélem, az is olyan izgalmas lesz, mint ez az első rész!
A borító: 90% (-10% mert nekem egy kicsit túlságosan is egyszerű. Bár azoknak a vörös szemeknek nagy jelentőségük van a történetben.)
A karakterek: 100%
A cselekmény: 95% (-5% mert az elején lévő útvesztős részt kicsit vontatottnak találtam.)
A szókincs: 100%
Összesen: 96.25%
.png)
0 megjegyzés