Legyél Te is hangoskönyvek felolvasója | Interjú az ötletgazdával

szeptember 04, 2019

Augusztusban egy érdekes és váratlan levél fogadott a virtuális postaládámban, amely arra invitált, hogy legyek én is hangoskönyvek felolvasója! Helle Maximiliam a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa és a Bodor Tibor Kulturális Egyesület alelnöke. Olyan önkénteseket keres, akik szívesen segítenének hangoskönyvek gyártásában (tehát művek felolvasásában), amelyeket a vakok és gyengénlátók hallgatnának meg. Szerintem ez egy fantasztikus kezdeményezés, így nem is volt kérdés, hogy én is részt szeretnék venni ebben a projektben. Viszont azt gondolom, hogy ehhez minél többen csatlakoznunk kellene, el sem tudjuk képzelni, mekkora segítséget tudnánk nyújtani csupán egy felolvasással is. Így született meg az interjú ötlete, amelyben Maximiliant kérdezgettem a felolvasás menetéről, a projekt fontosságáról és kialakulásáról, és hogy miért hasznos az önkéntesek munkája. Olvassátok szeretettel az interjút, remélem, hogy minél többeteket sikerült inspirálnunk, és Ti is belevágtok majd ebbe a kalandba! ↓↓

Ha jól tudom, akkor Te vagy ennek a projektnek az ötletgazdája. Esetleg tudnál mesélni nekünk a „felolvasó-kezdeményezésről”?

Magyarországon 1961 óta működik hangoskönyvtár, mint látássérült emberek számára működő szolgáltatás. Ez lényegében a Magyar Vakok és Gyengénlátok Szövetségének országos kezdeményezése volt annak idején azzal a szándékkal, hogy a látássérült embereknek eggyel több lehetőségük legyen arra, hogy olvassanak.

Azt tudni kell, hogy Magyarországon jelenleg háromféle olvasási lehetősége van a vakoknak: az egyik a hangoskönyv, a másik a pontírás, vagyis a hatpontos Braille-rendszer, a harmadik pedig a számítógépes programok által megszólaltatott felolvasás (tehát egy beszkennelt szöveget a képernyőfelolvasó szoftver hangosan felolvas).

Melyiket preferáljátok jobban?

Ez érdekes, mert a választás mindenkinél eltérő. Én azért szeretem jobban a hangoskönyvet, mert sokkal emberibb és több benne az érzelem, ellentétben a felolvasó programmal, ami géphangon, érzelemmentesen ledarálja a szöveget.

Hogyan kapcsolódik ez a kezdeményezés Bodor Tibor nevéhez?

A hangoskönyvtár felolvasói között volt egy Bodor Tibor nevű színművész, aki a Madách Színházban dolgozott. Lényegében Ő volt az első olyan színész, aki elvállalta, hogy a vakoknak segít a hangoskönyveken keresztül. Nagyon érdekes és megdöbbentő, hogy Ő maga több, mint 9000 órás hanganyagot készített… Ameddig az egészsége engedte, rengeteget áldozott erre a projektre a szabadidejéből. Reggel 6 órára járt be a stúdióba felolvasni, noha már 8 órakor kezdődtek a színházi próbái, este pedig az előadásokon is részt vett. Ha jól tudom, akkor több, mint 530 könyvet készített el.

Van olyan ember, aki továbvinné az örökségét?

2012-ben sajnos megszűntették az akkori hangoskönyvtári rendszert, legalábbis a stúdiót, utána pedig nem készültek hanganyagok. Amikor én ezt 2013-ban megtudtam, azt gondoltam, hogy nagyon szeretnék ennek a történetnek új lehetőséget adni. Így kitettem facebookra egy olyan felhívást, amelyben önkénteseket kerestem, akik esetleg szívesen segítenének megreformálni ezt a projektet, megszüntetni az elakadást. Eleinte páran voltunk: barátok, haverok ismerősök. Ez egy ideig, egészen 2015-ig ment, de aztán muszáj volt beszüntetnem, hiszen anyagilag nem bírtam fenntartani ezt.

Ugyanakkor 2017-ben következett be a nagy fordulat: egyik reggel vettem észre, hogy 86 új és olvasatlan levél várakozik az emailes fiókomban. Teljesen meglepődtem, nem tudtam, mi lehet ennek a hatalmas számnak az oka… A levelekben mind jelentkezések lapultak, hihetetlen sokan szerettek volna felolvasóként részt venni a kezdeményezésben. Nem túlzok, ha azt állítom: az első héten körülbelül 600 emberrel beszéltem ezzel kapcsolatban. Így jutottam arra az elhatározásra, hogy ennek érdemes még egy esélyt adnom, ebből még lehet valami.

Egyik meglepetés halmozódott a másikra: teljesen véletlenül megtalált engem Bodor Tibor unokája, Puskás Kata Szidónia! Látta a lelkesedésünket és azt a tiszteletet, amellyel nagypapája emlékét őriztük, így felajánlotta, hogy fogjunk össze: közösen megalapítottuk a Bodor Tibor Kultúrális Egyesületet 2017 novemberében, partnerszövetségben a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével. Első vállalásunknak 100 hangoskönyvet tűztünk ki célul, ami teljesíthetőnek tűnt a rengeteg önkéntes segítségével. Egy kicsit „túlcsúsztunk”, ugyanis ebből 175 kötet lett. A sikerünkön felbuzdulva idénre (2019) 200db könyvet szerettünk volna, amit szintén túlléptünk… Még nincs is szeptember, de most tartunk 285-nél!

Honnan jött hirtelen ez a hatalmas lelkesedés?

Valaki megtalálta azt a facebook posztomat, amit a hangoskönyvtárak megszűnése után tettem közzé, és elkezdte megosztani őket különböző csoportokban.

És mivel ilyen nagy érdeklődés volt erre a projektre, onnantól vállaljátok azt, hogy nemcsak színművészek, írók, költők olvashatnak fel, hanem akár egy „átlagos ember” is?

Igen, bárkit szívesen látunk. Jelenleg a legtávolabb élő felolvasónk Sydney-ben él, ez egy országokon átívelő kezdeményezéssé fejlődött.

Civilek, vagy színészek / művészek vesznek részt többen ebben a projektben?

Abszolút civilek. Ismert embereket is szeretnénk beszervezni, pont ettől lesz izgalmasabb, hiszen ezáltal ők maguk is megismerkedhetnek a látássérültekkel, és az általuk felolvasott művekkel színesebbé válik a hangoskönyvtári adatbázis.

A bloggerek részvétele is nagyon fontos számunkra, akik többféle módon tudnak nekünk segíteni: nemcsak felolvasóként, hanem az oldaluk által, hiszen nekik van lehetőségük arra, hogy több emberhez eljuttathassák ezt a kezdeményezést az íráson keresztül olvasóikhoz.

Hangvágó technikusokat is keresünk, akik azzal foglalkoznának, hogy a nyers felolvasásokat (amiket nem vág meg az olvasó) összerakják.

A harmadik ilyen kategória, a támogató. Ebbe a csoportba rengeteg minden beletartozik. Van, aki egy könyv árával támogat minket, ami szintén hatalmas segítség. Ezzel az összeggel többek között azokat a vak, hangvágóként dolgozó embereket támogatnánk, akik részt vesznek ebben a munkában.

Legtöbben milyen műfajú könyveket választanak felolvasásra?

Ez nagyon változó, mi mindig azt mondjuk, hogy a könyv találja meg a felolvasót, és nem fordítva. Régebben létezett az a tévhit, hogy a vakoknak csak a „magas minőségű”, szépirodalmi könyvekre van szükségük, ami nem igaz! Rengetegen kérnek tőlünk például kortárs műveket felolvasásra, például a Trónok harcát, Szent Johanna Gimit, és hasonlóakat.

Ezek szerint főleg kortárs műveket várnátok a jelentkezőktől?

Azon a vonalon haladunk, de ha van olyan, ami nem kortárs, arra is van igényünk. Ami nincs meg a hangoskönyvtárban, és a felolvasó szívesen választaná, az teljesen jó nekünk.

Mit kell tennem, hogy jelentkezhessek, én is felolvasó lehessek?

Van egy próbaszövegünk, az A kis hercegből a 13. fejezet egy részlete (első mondat:„A negyedik bolygó az üzletemberé volt.”, utolsó: „Birtoklom őket.”). Ezt a részt fel kell olvasni, ami bármivel felvehető: okostelefonnal, diktafonnal, számítógéppel stb. Az a lényeg, hogy jó minőségű legyen a felvétel. Ezt be kell küldeni a hangkolcsonzo@gmail.com email címre. Személyesen hallgatom meg mindegyiket. A válaszban leírom, hogy mi volt nagyon jó a felolvasásban, és min kellene még javítani. Ha elfogadja és javítja ezeket a felolvasó, akkor bekerül egy titkos facebook csoportba, ott vannak az önkénteseink, akikkel együtt dolgozunk.

Utána elkezdődik a konkrét munkafolyamat: kiválaszthatjuk a könyvet, ezt lefoglalhatjuk, és kezdődhet a felolvasás. Vannak persze kritériumok, amiket a csoportban is megtaláltok („Hogyan kezdjünk neki a felolvasásnak?” dokument). Minden fontos információt az alábbi linkeken értek el:

Hogyan lehetsz felolvasó?

Bodor Tibor Kultúrális Egyesület