Egy ír lány szárnyakat kap § Colm Tóibín: Brooklyn
november 06, 2016
Eilis történetével még augusztusban ismerkedtem meg, amikor megnéztem a regényből készült filmet. A díszletek, helyszínek és a hangulat mind lenyűgöző volt, teljesen belopta magát a szívembe a sztori! A színészek is nagyot alkottak, most sem lehetett panasz Saoirse Ronan színészi alakítására. Már akkor tudtam, hogy mindenképp be fogom szerezni a könyvet, ha árulják nálunk, a megjelenés első napjaiban már le is csaptam rá!
Az 1950-es években járunk. Eilis fiatal ír lány úgy dönt, hogy kivándorol Amerikába szerencsét próbálni, ezzel hátrahagyva a családját és szeretteit. Megérkezik Brooklyn-ba, ahol minden idegen számára. Mikor sikerült barátokat szereznie, illetve találkozik az igaz szerelemmel, olyan híreket kap, amelyek miatt vissza kell térni az igazi otthonába, Írországba. Egy szörnyű dilemmával néz szembe, nehéz döntéseket kell meghoznia. Vajon melyik életet választja? A jól megszokott ír környezetet, vagy pedig az új, de annál több lehetőséget tartogató Brooklyn-t?
A könyv talán még kifejezőbb volt számomra, mint a film. Eilis-t a történet elején még egy félénk, bátortalan és önbizalomhiányos lánynak látjuk, aki minden egyes döntésében bizonytalan, és mindig másoknak akar megfelelni. Bár már életkor szerint felnőttnek számított, mégis Amerikában változott át érett nővé. Megtapasztalta milyen önállónak lenni, igazi "szárnyakat kapott" azzal, hogy elhagyta egy kis időre a családját. Nagyon tiszteltem azt benne, hogy mindig képezte önmagát, esti iskolába járt az amúgy is zsúfolt hétköznapokon, hogy jobb állást szerezzen. A szabadidejében tanult, hogy sikerüljenek a vizsgái, így egyre közelebb került a kitűzött céljaihoz.
"Nem kellenek a könnyek. A távozása előtti napokban és indulása reggelén mosolyognia kell, hogy emlékezhessenek a mosolyára."
Ritkán találkozni ilyen egyedi és szívhez szóló történettel mostanság. A könyv minden egyes sora egyediséget tükröz. Az 1950-es éveket mindig érdekesnek találtam, nemcsak a ruhákat szeretem szemügyre venni, hanem az emberek viselkedését is. Az akkori Brooklyn-ban nem csak amerikaiak éltek, hanem olaszok, feketék, írek és még sorolhatnám... Egy két szereplőből nagy ellenszegülést váltottak ki ezek a dolgok. Gondolom ez lehetett akkor a város egyik legnagyobb problémája. Tömegesen vándoroltak be Amerikába a munkakeresők, nem egy leírást találhatunk a regényben erről.
"Minden naphoz, gondolta, kellene egy másik egész nap, hogy átgondolja és elraktározza, mi történt, hogy kiűzze magából, és ne tartsa ébren éjszaka [...]"
Az egyik kedvenc részem az volt, amikor Eilis karácsony napját az ír hajléktalanokkal töltötte egy pap szervezésével. A többi önkéntessel együtt háromfogásos vacsorát készítettek a rászorulóknak, majd pedig ír karácsonyi dalokat énekeltek közösen. Szerintem nagyon megható és szép rész volt ez a történetből, most is néha vissza szoktam olvasni ezt a fejezetet. Emlékszem, hogy a film is nagyon hatásosan vette fel ezt a jelenetet, már akkor is ez volt a kedvencem.
Ahogy a fülszöveg is említi, egy nagy döntést kell a lánynak meghoznia a történet végén. Bár az író a befejezést nyitottnak hagyta meg, a film még is továbbgondolta a lezárást. Szerintem jó döntéseket hozott meg Eilis, sikerült végül a helyes utat választania.
A történet: 90%
A szereplők: 90%
A szókincs: 95%
A borító: 100%
Összesen: 93.75%
.png)
0 megjegyzés